Releváns szócső

Kis garzonlakás négyzetméteresített alapterületén élte a fiatal házasok korai nehézségek tarkította szimbolista világát. Tudatában vidám és gyötrelmektől helyenként szenvedőnek tételezte fel a házas szerkezet életképességét. Naponta vetette bele magát a munkahelyi megpróbáltatásokba, hetente vitte feleségét kozmetikai üvegdobozok pénzt felemésztő rejtekhelyeire és havonta fordult bele - mértéket szem előtt tartó magatartással - barátaival a fiatalkori kocsmahangulatok színhelyeibe. Szerette a feleségét, aki minden férfi álma volt mindaddig, amíg a házasság át nem alakította a maga uralkodó stílusához igazítva. Szerette a drámát, felesége a vásárlás közben fellépő drámai alakításokat, kedvelte a német irodalmat, felesége a német import, áruknál fogva leszállított ruha kiegészítőket. Ha elgondolkozott kettejük kevés közös ponton jelentkező gyűjtőpontjairól, egy határon sohasem gondolta túl kapcsolatukat, miszerint egyetlen alkalommal sem csalná meg gondolataiban más nő személyiségével. Elméletét az idő késztette átalakulásra, ugyanis egy vidéki könyvbemutatón találkozott egy francia irodalomkedvelő lánnyal, aki egymaga testesítette meg a házasságából kimaradt betöltetlen részeket. Eleinte elszórtan találkozgattak - olyankor szó esett a távol keleti filozófiáról és az archaizált germán költészetről -, de idővel egymás társaságának kedvelt vonzata miatt határozottan egyre több és több spontán kialakuló beszélgetésre került sor. A lány miután értesült a korábban eltitkolt házassági kötelékekről, féltékenységében ki akart tálalni kapcsolatuk minden részletéről az eltitkolt feleségnek. Emberünk azonban sohasem élte volna túl, ha felesége tudomást szerez arról a tényről, hogy van rajta kívül olyan személy, akit szellemi identitásában többre értékel nála. A lány zsarolni kezdte, a férfi a rákényszerített nyomás miatt fizetette a lány irodalmi előfizetéseit és hárfa különóráit. Történetük alakulása nem írta be magát klasszikus regények feledhetetlen sorai közé, mivel a lány visszautazott szeretett hazájába és így az eltitkolt társalgások a semmibe vesztek, s emberünk tisztára mosott lelkiismerettel formálhatta tovább élettere szimpla, történésmentes repedéseit.